Mi az a CKD?

Mint minden betegségnél, úgy az idült vesebetegség (chronic kidney disease – CKD) esetében is nagyon fontos a mielőbbi felismerés. A kezelőorvos a diagnózist követően olyan kezeléseket javasolhat, amelyek bizonyítottan lassíthatják a vesekárosodást, és segíthetnek megőrizni a veseműködésedet.

Mennyire jól működnek a veséid? Legyél tisztában az értékekkel!

Az idült vesebetegség 5 stádiumra osztható. Az egyes stádiumokat a bGFR-érték (becsült glomeruláris filtrációs ráta) alapján határozzák meg. Ez az érték a vese szűrőfunkcióját mutatja meg, vagyis azt, hogy a veséd milyen hatékonyan szűri ki a salakanyagokat a véredből.

A bGFR-t egy egyszerű vérvételből számítják ki – a vizeletkoncentráció, a vizeletáramlás és a vérplazma-koncentráció alapján.

Normálértéke: ≥90 ml/perc/1,73 m² testfelszín. Az érték életkortól, nemtől és a vizsgálati módszertől is függ, ezért mindig egyénileg kell értékelni.

Szerencsére a bGFR-értéket a kezelőorvos könnyen figyelemmel kísérheti, mivel az átfogó laborvizsgálatok többsége tartalmazza.

A bGFR értékének követése segít az orvosnak abban, hogy időben észrevegye a veseműködés romlására utaló jeleket. Ha ilyen eltérés jelentkezik, fontos, hogy mielőbb felkeresd a kezelőorvosodat, és megbeszéljétek, milyen további lépések szükségesek az egészséged megőrzése érdekében.

A jelenleg érvényben lévő irányelv szerint a CKD diagnózisa a következő két fő kritérium alapján állapítható meg (legalább 3 hónapon át fennálló eltérések esetén):

Csökkent veseműködés, amit egy vérvizsgálat mutat ki
A veseműködés egyik legfontosabb mutatója a bGFR-érték (becsült glomeruláris filtrációs ráta). Ez azt mutatja meg, mennyire hatékonyan szűrik a vesék a vért.
Ha ez az érték 60 alá csökken, és legalább 3 hónapig így is marad, akkor ez idült vesebetegségre utalhat – még akkor is, ha nem okoz észrevehető tüneteket.
A vese károsodásának egyéb jelei
A vesék működésére utaló eltérés akkor is fennállhat, ha a bGFR-érték még normális vagy csak enyhén csökkent. Ilyen esetben a következő vizsgálati eredmények jelezhetik a betegséget:

Tartósan magas fehérjeürítés a vizeletben (legalább 3 hónapon át)
Kóros vizeletlelet (például vér vagy más eltérés a vizeletüledékben)
Képalkotó vizsgálaton vagy szövettani mintában látható rendellenesség

STÁDIUM		GLOMERULÁRIS FILTRÁCIÓS RÁTA (GFR) EGYSÉG	A VESEMŰKÖDÉS MÉRTÉKE
1. STÁDIUM	Minimális vesekárosodás normál veseműködéssel	90, vagy több	90-100%
2. STÁDIUM	Vesekárosodás a veseműködés enyhe beszűkülésével	60-89	60-89%
3a STÁDIUM	A veseműködés enyhe-közepes fokú beszűkülése	45-59	45-59%
3b STÁDIUM	A veseműködés közepes-súlyos fokú beszűkülése	30-44	30-44%
4. STÁDIUM	Súlyos mértékben beszűkült vesefunkció	15-29	15-29%
5. STÁDIUM	Végstádiumú vesebetegség	<15	<15%

STÁDIUM		GLOMERULÁRIS FILTRÁCIÓS RÁTA (GFR) EGYSÉG	A VESEMŰKÖDÉS MÉRTÉKE
1. STÁDIUM	Minimális vesekárosodás normál veseműködéssel	90, vagy több	90-100%
2. STÁDIUM	Vesekárosodás a veseműködés enyhe beszűkülésével	60-89	60-89%
3a STÁDIUM	A veseműködés enyhe-közepes fokú beszűkülése	45-59	45-59%
3b STÁDIUM	A veseműködés közepes-súlyos fokú beszűkülése	30-44	30-44%
4. STÁDIUM	Súlyos mértékben beszűkült vesefunkció	15-29	15-29%
5. STÁDIUM	Végstádiumú vesebetegség	<15	<15%

A fenti információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi tanácsadásnak vagy diagnózisnak. A laborleletek értelmezése, valamint bármilyen egészségügyi panasz esetén minden esetben konzultáljon kezelőorvosával vagy szakorvossal!

Akut veseelégtelenség és krónikus vesebetegség: mi a különbség?

Az akut veseelégtelenség a veseműködés átmeneti csökkenése, amely leggyakrabban meggyógyul. Ezt okozhatja átmeneti oxigén- vagy vérellátási zavar, súlyos fertőzés, kiterjedt égés, nagyfokú hányás, hasmenés, vegyi vagy gyógyszermérgezés, sebészeti beavatkozás vagy vesesérülés. Ha a kiváltó okot megszüntetjük, a normális veseműködés a legtöbb esetben visszatér.

A krónikus vesebetegség ezzel szemben egy évekig, akár évtizedekig tartó folyamat, amelynek oka lehet örökletes – például a policisztás vesebetegség –, de kiválthatja más, tartósan fennálló belgyógyászati betegség is, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Az idő előrehaladtával a beteg eljuthat a végállapotú veseelégtelenség stádiumába, ami azt jelenti, hogy az életben maradás már valamilyen vesepótló kezeléshez kötött.

A vesebetegség diagnózisa, valamint az enyhe és középsúlyos krónikus vesebetegség kezelése minden orvos feladata, míg a súlyosabb esetekkel a nefrológus (a vesebetegségekre specializálódott orvos) foglalkozik.

Krónikus veseelégtelenség esetén is a nefrológushoz, illetve a gondozó személyzet egyéb szakembereihez kell fordulnod. Ők minden részletre kiterjedően figyelemmel kísérik az állapotodat. A gondozócsoport nővérekből, technikusokból, szociális gondozókból és dietetikusokból áll. A legjobb eredmény érdekében bármilyen kérdésed vagy problémád van, bátran fordulj a megfelelő szakemberhez!

Mi az esélye, hogy a családodban valaki vesebeteg (és esetleg nem tud róla)?

A krónikus vesebetegség (CKD) sokáig nem okoz érezhető tüneteket, ezért gyakran csak akkor derül ki, amikor a veseműködés már jelentősen károsodott.

A Pécsi Tudományegyetem és az AstraZeneca 2023-ban végzett közös kutatása több mint 300 000 ember egészségügyi adatait vizsgálta meg, akik 2011 és 2019 között fordultak orvoshoz a Dél-Dunántúlon.

A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, milyen gyakran fordul elő krónikus vesebetegség a magyar lakosság körében. Az eredmények szerint:

minden harmadik embernél volt a veseműködésre utaló adat a nyilvántartásban (pl. bGFR-érték),
közülük 13 596 főnél – azaz minden hetedik páciensnél – laboratóriumi eredmények is igazolták a krónikus vesebetegséget,
a 65 év felettiek körében az arány még magasabb volt: minden negyedik embert érintett a betegség.

Ami különösen aggasztó, hogy a diagnózis csak az érintettek kevesebb mint harmadánál volt rögzítve a betegkartonban – így közel 10 000 ember nem volt tisztában azzal, hogy a veséje nem működik jól – pedig ez folyamatos odafigyelést és orvosi kontrollt igényelne.